Szemüvegtok

avagy az első Renató Parolin munkám. Már egy pár alkalommal majdnem  hozzákezdtem, mert csodásak a színei. Nem véletlen, hogy a mester is beleszeretett a régi füveskönyvet lapozgatva :-)  ! Csak szokás szerint, nem tudtam, mi is legyen belőle, ha már meghímeztem. Nagy lökést adott, hogy láttam Juditnál  készülőben a testvéreit.

Egyből bevillant egy szemüvegtok képe. A gondolatot, tett követte, és ime, már is kész ! 2 milliméterrel varrhattam volna szűkebbre, vagy lehet, csak megrángattam, mire a pattintós zárószerkezetet beleszuszakoltam. A hátoldalának zöld textil bőrt választottam, míg virágos karton a belseje. Gyönyörű színei vannak, és a keret csipkéjét imádtam készíteni.