Blogarchívum

Translate

2012. augusztus 26., vasárnap

Nyaralás 2012 - Ulcinj

Nagyon szép helyet választottunk ki a nyaraláshoz, még a tavasszal, és azóta, mindíg hozzá olvastunk az ismeretek begyűjtése céljából. Azt már itthon is tudtam, hogy csodaszép vidékeken át visz az út a kiszemelt  " még felfedezetlen " nyaralóhelyünkhöz - a Montenegró beli Ulcinj városkába, de minden képzeletemet felül múlt a tapasztalás. Déli irányban végig autóztuk Magyarország után Szerbiát, és egész Montenegrót, le egész majd az Albán határig. Az alföldek - művelt területek után egyszer csak kezdtek növögetni a hegyek,


 míg addig nem növögettek, hogy a fenséges csúcsokat látva -- tudva, hogy Ők ezer és ezer éve itt állnak,




sőt még utánunk is ott fognak magasodni, hangyácskának , apró porszemnek éreztük magunkat, a természet nagysága mellett. Lélegzet elállító volt , minden kanyar után, egy újabb hegy, ami mögött még sok újabb, ----órákon keresztül.




Azután, egyszer csak elénk tárul a tenger, nagy messzeségben,/ 16 óra autózás után /

Bár ugyan az a tenger, amiben már a horvát oldalon fürödtünk, de még is más hisz, ezen a településen 14 kilóméter hosszan, ez a napernyősor látható, a homokos parton, végestelen végig. Minden este, szépen sorba állítják szorgos kezek a  napközben össze-vissza ráncigált ágyakat, felszedik a mázsa szám ott hagyott szemetet, néhol fel is gereblyézik a partot, hogy reggel ismét katonás rendben álljék mind, várva a napozni vágyókat. Persze csak azokat, akik nem "nap allergiások " !!!!!! /  kis csapatunk fele ebbe a katagóriába  tartozott !!!! / Én úgy nézek ki, mint akit 90 helyen megcsípett a szúnyog ! -- iszom a Kalcium -sandózt ezerrel.
Voltunk kirándulni is. Csónakáztunk a Skadar tavon,




 felmásztunk  Ostrog kőbe vájt templomához,




 megnéztük Bar öreg várát,







 csak a saját településünk öreg városába nem másztunk fel.



 Lazítás képpen persze azért a  himzést sem hanyagoltuk el , sokat gondolva , kis csapatunk hiányzó tagjaira, Mariskára, és Adélra .



2012. augusztus 20., hétfő

Hurrá -- mi is nyaralunk !

Most kicsit felfüggesztem a munkám, és megyek, feltöltöm a teljesen lemerült sóraktáraimat .
Alkossatok addig is szépeket, és sokat, majd jövök pár nap múlva és felveszem a munkát.:-)




2012. augusztus 10., péntek

Őszi varjucska

Évek óta gyüjtögetem, nézegetem , Sandra Dering mintáit. Most, a baglyocskák kapcsán belenéztem ebbe a könyvtárba, és ez a tündéri kis varjú került a szemem elé. A tegnapi varrógépes varrás után, már hiányzott egy kis himzés, ezért ma gyorsan kellett alkotnom valamit.
A színeit, megint nem adja vissza a fénykép, hisz a madár sötétszűrke, de azért nagyon hasonlít a képhez.

2012. augusztus 8., szerda

Beszámoló

Tegnap végre, minden a helyére került ! Haza jöttek a szépséges virágaim a kiállításról, felkerültek az eddig kopasz helyükre, sőt a repdesős sütikéim is kaptak maguknak egy helyet a konyhámban , a falon, nehogy máshová repüljenek. Ha felemelem a fejem himzés közben, konstatálom, hogy újra kerek a világ.
Apropó himzés !  Ezen a kis vackon böködtem, majd egy hétig, az őszi baglyocskám után.Kicsi, de igen munkás ?!!! és még azt is ki kell találnom, mi is történjék vele ezután. :-)
Most, igen nagy munkában vagyok, vagyunk, mert végre elérkezett az az idő, amit az Uncsikámmal lehetek, és ez megint igen rövidre sikerül. Kaptam tőle, én is egy ilyen szép kis virágot, mert elirigyeltem azt, amit a Mamájának adott tavaly. Nyaralás után , mosás, vasalás után ,keresek hozzá egy klassz keretet. Már az újabb munka kiválogatása folyik éppen . Kicsit nagyobb lélegzetű darabot szemelt ki magának --az orosz tervező tündéri kislányai közül. Lesz benne blendelt szín, arany szál, fél és háromnegyed öltés egyaránt. Majd elválik, nem volt -e túl nagy lépés egyszerre.

Bár, mint itt a kép bal sarkában látszik, nyitott a kísérletezgetésre a Nőci.
No, én pedig robogok varrni, mert tolltartó, mappa szerepel még az e-heti terveinkben.

2012. augusztus 5., vasárnap

Jól szurkoltam !

Nagyon szurkoltam, ennek a virágnak ! Valamikor a nyár elején kaptam Anditól, tele bimbós korában, azután, naponta feketedett el egy-egy újabb bimbó, majd esett le , és majd a szívem szakadt meg. Ez akkor még egész kicsike volt, és naponta símogattam a szememmel, és bíztattam, hogy szép nagy virág lesz belőle, csak így tovább. és tényleg !