Nyaralás 2012 - Ulcinj

Nagyon szép helyet választottunk ki a nyaraláshoz, még a tavasszal, és azóta, mindíg hozzá olvastunk az ismeretek begyűjtése céljából. Azt már itthon is tudtam, hogy csodaszép vidékeken át visz az út a kiszemelt  " még felfedezetlen " nyaralóhelyünkhöz - a Montenegró beli Ulcinj városkába, de minden képzeletemet felül múlt a tapasztalás. Déli irányban végig autóztuk Magyarország után Szerbiát, és egész Montenegrót, le egész majd az Albán határig. Az alföldek - művelt területek után egyszer csak kezdtek növögetni a hegyek,

 míg addig nem növögettek, hogy a fenséges csúcsokat látva -- tudva, hogy Ők ezer és ezer éve itt állnak,

sőt még utánunk is ott fognak magasodni, hangyácskának , apró porszemnek éreztük magunkat, a természet nagysága mellett. Lélegzet elállító volt , minden kanyar után, egy újabb hegy, ami mögött még sok újabb, ----órákon keresztül.

Azután, egyszer csak elénk tárul a tenger, nagy messzeségben,/ 16 óra autózás után /

Bár ugyan az a tenger, amiben már a horvát oldalon fürödtünk, de még is más hisz, ezen a településen 14 kilóméter hosszan, ez a napernyősor látható, a homokos parton, végestelen végig. Minden este, szépen sorba állítják szorgos kezek a  napközben össze-vissza ráncigált ágyakat, felszedik a mázsa szám ott hagyott szemetet, néhol fel is gereblyézik a partot, hogy reggel ismét katonás rendben álljék mind, várva a napozni vágyókat. Persze csak azokat, akik nem "nap allergiások " !!!!!! /  kis csapatunk fele ebbe a katagóriába  tartozott !!!! / Én úgy nézek ki, mint akit 90 helyen megcsípett a szúnyog ! -- iszom a Kalcium -sandózt ezerrel.

Voltunk kirándulni is. Csónakáztunk a Skadar tavon,

 felmásztunk  Ostrog kőbe vájt templomához,

 megnéztük Bar öreg várát,

 csak a saját településünk öreg városába nem másztunk fel.

 Lazítás képpen persze azért a  himzést sem hanyagoltuk el , sokat gondolva , kis csapatunk hiányzó tagjaira, Mariskára, és Adélra .