Egy kis kirándulás

Ma reggel összebeszéltünk az Urammal, menjünk kirándulni, mert szép napos idő van. De, merre,és hová is induljunk? Ebben a témakörben is követjük a jól bejáratott utakat , menjünk az Attila dombra , szedjünk magunkba egy kis energiát, a tavaszi fáradtság ellen. Ez a kérdés eldöntetett, akkor irány a Lehel csarnok, pár szép kis répáért,  az ott élő barátaimnak.
Az idén tél alatt megint történt változás, szépült, növekedett az állatfarm . A vaddiszóéknál épp futóverseny volt, a dagonyázótóban, és mire exponált a gép, a malacok már méterekre voltak, így nem lett fénykép róluk.

Itt ép etetem az első lovakat répával, mikor a hátam felől böködést érzek, és ez a barátságos kis szamár

jelezte, én is itt vagyok és szeretem a répát, rólam se feledkezz meg.

Jött is bőszen utánam, egy darabig.

                                   

Itt futosgathattak a lovak, játszhattak a mamák a kis csikójukkal, hemperegtek a homokban, ugráltak, kergetőztek,  össze-vissza.

Egy szakaszon, táblában figyeltük az ürgéket, 

Kb az "f" betü alatt spurizik az egyik.

Mire elosztogattuk a répáinkat, szépen megsütött a napocska bennünket , így elégedetten indultunk haza,

 ez a nap is jól telt. :-))))

és remélem, földsugarak vagy mágneses erők is jutottak belénk, tavaszi fáradtság ellen.