2014. február 12., szerda

A szemmel látható fejlődés !

Itt jól nyomon követhető :-) milyen fejlődésen mentem át a kezdeteim óta. Az egy másik kérdés, milyen a himzés előoldala, de emlékszem, mindíg mindenki a hátoldalát vizslatta régen, a találkozókon. A szív forma keretezéséről most ne essék szó, bár már azt sem így varrnám meg ma , de egy szép masni formájú gomb takarta a kíváncsi szemek elől, és akkor igen igen megelégedett voltam a munkámmal. Valaha egy szatyor elején díszelgett ez a mézeskalács emberke --szív. Nagyon büszkén cipeltem, és boldog voltam, mikor valakinek megakadt a szeme a szatyromon, mert nem elég, hogy himezve van, de még szív formájú is .

Most akadt a kezembe a szatyor újra, mert várt a kidobásra, és a himzést lementettem, lefejtettem, kimostam, vasaltam, hogy maradjon az utókornak, lépcsőfok jelzőnek.
Ja, és azt elfelejtettem megemlítenem, sosem érdekelt, milyen lesz a hátoldala, én megelégedtem, ha a színe lesz elfogadható. Egész elképedtem most az egyesével hópihék átszőtt láncolatán, már jó régóta nem így oldom meg hó szállingózást.:-)

8 megjegyzés:

Emese írta...

: ) És ma már rajzolni is tudsz hópihét! :))

Judesign(by Judd25) írta...

Tényleg nagyon jó visszanézni a kezdeti munkák és a mai hímzések közötti különbségeket:) Jókat derülök, amikor otthon a kezembe akad a 9 évvel ezelőtti Praktika Magazinos cicás sampler. 14-es kongréra hímezbe, csálén...;)

Édes lett a hóemberes mintád:)

agnesordog írta...

Köszönöm Judit :-)
Rengeteget változott a munkánk minősége a sok varrás alatt.

goblen írta...

Amikor még fiatalok és tudatlanok voltunk... :)
Hát igen, ennyit tesz a rendszeres gyakorlás. Nehogy abbahagyd (mármint a hímzés gyakorlását), mert akkor megint időbe telik, míg belejössz. :)

Dóra írta...

Nekem is megvan az első keresztszemesem. Kinn van a falon, néha jókat vigyorgok rajta, mert hol így, hol úgy állnak az x-ek szálai. Ahogy épp kézre állt:-D Viszont én korábban sokkal-sokkal jobban figyeltem a fonákjára a hímzéseimnek, mint most.

Itt írom, hogy annyira cuki lett a hóemberes hímzésed!

Névtelen írta...

Ági, mindig örömmel nézek be a blogodra, csak azért nem kommentelek minden alkalommal, mert lényegében ugyanazt lehet írni a műveidhez. :)
Legszívesebben beíratkoznék Hozzád egy "Hogyan készítsünk el bájos mintákat remekül" órára!
Brigi

agnesordog írta...

Brigi !
Már hiányoltalak ! Jól vagy?
Az órákon nem sok mindent tudnék el- mondani, varrjunk olyan mintákat, amelyekkel szerelembe estünk, egyiket a másik után, annyit amennyire igényünk van. :-)És már is vége az órának !

Beáta Tüzes írta...

Tényleg így van! A régi munkáimon elcsodálkozom: annyira örültem mindnek és most már másképp készíteném. De igaza van Juditnak: a lényeg örömet jelentsen!