Már hosszú ideje, nem kereteztettem semmit, sehol. Az utolsót - a szamárkórót, még tavaly a Darvasnál a Westendben, azóta, sehol, semmit. Csak rakosgattam innen oda , ami mégis keretre várt. Azután a múlt héten, mikor megvilágosodott előttem, hogy a hunyor soha nem lesz befejezve, tehát keretre sem lesz szüksége, így 3 napi hideg élelemmel, és 3 keretezni való anyaggal, nekiindultam a városnak. Az első utam, a hozzánk legközelebb eső, be sem számított állomás volt, - és ott ragadtam, nagyon szimpatikusan álltak hozzá, a sok "rigolyámhoz" ami, talán mégsem rigolya, csak normális elvárás, és ott, Ők is így értékelték !
Tehát próba cseresznye, ott hagytam a félve dédelgetett virágaimat, és egy sünikét. Hosszú listát írtak, mit szeretnék, és mit nem tolerálok a kész munkájuknál. Nagy várakozásban telt az elmúlt hetem, szorongtam, mi is történik a szépséges, dédelgetett munkáimmal. Egyre nőtt bennem a feszültség, mikor hívtak, nincs a kiválasztott keret a sünihez, kék, de tesznek olyan keretet, csak pirosat ! Égnek állt a hajam, mikor jött az újabb hívás, a virágokat sem tudják abba a keretbe tenni,amit én választottam, csak egy aranyszélűbe. Tiszta ideg voltam, és vártam a telcsire, hogy kész lettek, és én is láthatom őket. Pár faforgács, és folt eltávolítása után , ma végre kézbe kaptam őket !
Ime ! Csodásan felkasírozott, tiszta, szép, igényes munka !!!!!!!!
