Elmaradtakról beszámoló .

Jó régen nem írtam. Pedig folyt a munka közben . Elkészült a japán képes sorozatom második, középső képe a vízeséses

Nagyon untam a végére a sok 6-8 öltést egy színből és vágytam valami egyszínűre . Így egy biscornut készítettem felgyöngyözve .

A neten járva belebotlottam egy új, eddig ismeretlen tervezőbe, akinek a karácsonyi madarai elbűvöltek . Gyorsan megvettem, és hármat készre is csináltam, Persze, már elfelejtettem, mennyire megerölteti az ember kezét a plasztikra varrás . Na és amire körbevágtam minden alkatrészét , mert a hátoldalukra fehér filc van kasírozva. De ráébredtem, hogy messze még a karácsony , még csak éppen ősz van .

Mindig szeretek valami újdonságot készíteni , hisz a régi dolgaimat az Unokám viszi a piacra .Szóval ezért készült egy barátságos szellem .

Ma pedig bevonultam a varrószobába , neki gyűrkőztem a varrásnak . Először is kiszabtam a karácsonyi asztalterítőt, és egy elmaradt húsvétosat , készre varrtam az Unokám által himzett párnát --- ne tudjátok meg mit szerencsétlenkedtem rajta, mire úgy ahogy elkészült . Pár apróságot megigazítottam , és majd mindjárt nekiállok felsőket varrni magamnak . Minden lóg rajtam, hisz azért csak lement rólam lassan 3 év alatt 10-11 kiló .És minden kedvenc holmimat addig hordom, mig szét nem mállik , van olyan felsőm, amit kb 40 éve varrtam , és még mindíg rendes, jó állapotú, és nagyon szeretem , mert jól sikerült megvarrnom. Megyek is , nehogy elfogyjon a lendületem , és megint minden maradjon anyagként, mint évek óta . Előszedem őket --- milyen szépek, milyen jó, hogy megvettem őket , de nem biztos, hogy szép sikerül belőle , --így inkább maradjanak anyagban. De most valamit csak fogok alkotni --- megfogadtam . Lehet , nem mindet szabdalom szét, de valamit biztos csinálok ! Jó hétvégét !