Jó régen volt, mikor párnácskát varrtam a kész himzéseimből . Emesétől tanultam, hogyan is kell szépen, láthatatlanul összavarrni a tömőlyukat . Többször előfordult, hogy nekem is sikerült alkalmazni a tanultakat , bár nem mindíg, ezért is tértem át a kemény kartonos befejezésre , mert ugyan hosszadalmasabb az elkészítés, de többször sikerül szépre, mint ahányszor a párna összevarrás :-(
Ezek a bájos kis Durene Jones minták amiket varrtam, pont párnácska formáért kiálltottak . Így a pingvineset, ami személyre szabott ajándéknak készült, gyorsan körbevarrtam, kifordítottam , Aledinál tanultak szerint csipesszel tömtem / hogy ne bővitsem ki a lyukat töméskor, mert akkor a varrás nélküli szakasz pont annyival lesz bővebb, hogy rondán meglátszik az összevarrás / majd megpróbáltam a legjobb tudásom szerint összevarrni --- katasztrófális lett, Arról nem beszélek, hogy a maradék Aida milyen kemény és nem tudtam a tűt belebökni , de még szét is rongyolódott , az összes öltés JÓL látható
Nos a következőhöz, már egyre kevesebb lelkesedéssel fogtam hozzá , nem szeretek csúnya munkát kiadni a kezemből ----- és ekkor jött az Isteni szikra ! Miért nem ragasztom össze a lyukat ? Próba cseresznye , ilyen lett, és 2 perc alatt elkészült
Most már e tapasztalatok birtokában merészen nekivágtam a saját magamnak készült Danybrod szívet is megvarrni .
összegzésképp : kitömés után a lyuk varrásszélesség részét -- én könyvkötő ragasztóval / mert az van itthon -- és mindent azzal ragasztok / bekenőcsöztem, pár másodpercig egyenesre kifeszítve összenyomtam a két anyagot . Majd száradás után eligazgattam a tömőanyagot, hogy erre a részre is visszakerüljön --- és KÉSZ Sokkal jobb lett, mint varrott társai.




